Országunk egyik legkedveltebb úti célja kétségkívül Jeju-sziget.
Nem csak egyszeri látogatásról van szó, sokan évente, vagy évszakonként többször is visszatérnek.
Hányszor jártatok már Jeju-szigeten?
Mostantól kezdve rendszeresen fogunk Jeju-szigetről posztolni.
Elsőként Jeju-sziget történetét szeretnénk bemutatni.
Jeju korábbi neve Tamra volt.
A Tamra név az Egyesített Silla-korszaktól kezdve használatos,
ebben az időszakban Tamra elkezdett Sillát szolgálni.
Az Egyesített Silla előtti Három Királyság korszakában diplomáciai kapcsolatokat ápolt Koguryóval, Baekjével és Sillával.
A feljegyzések szerint Tamra korábbi nevei között szerepeltek a Doi, Dongyeongju, Seopra, Tammora és Takra nevek is.
A Koryo-dinasztia idején Tamra helyett Tamra-gun néven említették,
a központi kormányzat tisztviselőket küldött ki, hogy felügyeljék az adminisztrációt,
a mai Jeju név a Koryo-dinasztia Godzsong királyának (1214) uralkodása alatt kezdett elterjedni.
Jeju a Sambyeolcho utolsó ellenállási helyszíne is volt.
Jeju-szigetet bázisként használva a Sambyeolcho egészen a végéig harcolt a mongolok ellen,
végül vereséget szenvedtek, és Jeju Gongmin király 23. évében (1374) Choi Yeong tábornok által visszaszerzett területté vált, addig mintegy 100 évig mongol uralom alatt állt.
1901-ben az I Jaesu-felkelésként ismert népfelkelés a központból küldött adóhivatalnokok és
a katolikusok erőszakoskodása elleni tiltakozásként tört ki, és
a kutatók eltérően értékelik az eseményt: lázadásként, népfelkelésként vagy felkelésként.
1909 februárjában Jejuban is elkezdődött az anti-japán felkelés,
1919-ben a szárazföldön kitört március 1-i mozgalom után a Mansze-dombon
március 21-én is megtartották a függetlenségi tüntetést.
Jeju szomorú modern történelmének egyik eseménye.
Ez az esemény sok hozzátartozó szívét fájdítja még ma is.
Az 1948-ban történt 4.3-as felkelés. 1947. március 1-jén Jeju városa, a Gwandeokjeong téren
a március 1-jei felkelés 28. évfordulóján tartott gyűlésen a rendőrség sortüzet nyitott a tüntető tömegre,
6 ember halt meg, ami felkorbácsolta a népharagot, és
az amerikai katonai közigazgatás szárazföldi rendőröket és északnyugati fiatalokat mozgósított a nagyméretű, keménykezű elnyomáshoz, ami
az eseményekhez vezetett.
A Jeju-sziget lakói kivételével szinte senki sem ismeri ezt az eseményt. Én sem.
2003 októberében a kormány, Roh Moo-hyun elnök hivatalosan bocsánatot kért,
de az előző kormányok nem kértek bocsánatot, és nem is ismerték el.
Több tízezer jeju-i vesztette életét ebben az eseményben.
Ezért ez a koreai modern történelem szívszorító eseménye.
Ezzel Jeju történetének áttekintését befejezzük.
A következő posztban Jeju kultúráját fogjuk bemutatni.
Hozzászólások0